ESEMÉNYNAPTÁR

November 2019
S M T W T F S
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

szgyf_banner.jpg

A TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat
•    az ellátást igénybe vevő jogosult,
•    a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
•    a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
•    a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
•    a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles fizetni.

Az Szt. 114. §. (3) bekezdés értelmében a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat
•    aki jövedelemmel nem rendelkezik,
•    és akinek az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
Az ingyenes ellátás biztosításáról az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Vas Megyei Kirendeltségének igazgatója dönt.

Szt. 115. § (1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj).
Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993 (II.17.) Korm. rendelet 4. §. (5) bekezdés szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények intézményi térítési díját és belépési hozzájárulásának összegét a honlapján közzé kell tenni.

Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható.


A Vas megyei Szakosított Otthon székhelyén, illetve annak telephelyein 2016. április 1. napjától érvényes intézményi térítési díjak:
Intézmény megnevezése    Intézményi térítési díj összege        Ft/fő/hó    Ft/fő/nap
Vas Megyei Szakosított Otthon (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) idősek otthona étkezéssel                                        88.500        2.950
Vas Megyei Szakosított Otthon (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) idősek otthona étkezés nélkül                                        72.600        2.420
Vas Megyei Szakosított Otthon (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) idősek otthona demens ellátás étkezéssel                                91.500        3.050
Vas Megyei Szakosított Otthon (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) idősek otthona demens ellátás étkezés nélkül                                    75.000        2.500
Vas Megyei Szakosított Otthon (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) fogyatékosok otthona étkezéssel                                    81.600        2.270
Vas Megyei Szakosított Otthon (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) fogyatékosok otthona étkezés nélkül                                    66.900        2.230
Vas Megyei Szakosított Otthon Csákánydoroszlói Telephely (9919 Csákánydoroszló, Fő u. 11.)           "A" épület étkezéssel                            75.000        2.500
Vas Megyei Szakosított Otthon Csákánydoroszlói Telephely (9919 Csákánydoroszló, Fő u. 11.)              "A" épület étkezés nélkül                        57.450        1.915
Vas Megyei Szakosított Otthon Csákánydoroszlói Telephely (9919 Csákánydoroszló, Fő u. 11.)                "B" épület étkezéssel                            78.000        2.600
Vas Megyei Szakosított Otthon Csákánydoroszlói Telephely (9919 Csákánydoroszló, Fő u. 11.)            "B" épület étkezés nélkül                        60.450        2.015
Vas Megyei Szakosított Otthon I. sz. Lakóotthona (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 70.) étkezéssel                                        81.600        2.720
Vas Megyei Szakosított Otthon I. sz. Lakóotthona (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 70.) étkezés nélkül                                         66.900        2.230
Vas Megyei Szakosított Otthon II. sz. Lakóotthona (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) étkezéssel                                        81.600        2.720
Vas Megyei Szakosított Otthon II. sz. Lakóotthona (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) étkezés nélkül                                    66.900        2.230
Vas Megyei Szakosított Otthon III. sz. Lakóotthona (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) étkezéssel                                        81.600        2.720
Vas Megyei Szakosított Otthon III. sz. Lakóotthona (9931 Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.) étkezés nélkül                                    66.900        2.230

       
A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja (értesítés). A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Az intézményi és a személyi térítési díjat konkrét összegben az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni.

Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Vas Megyei Kirendeltségének igazgatójához fordulhat.
A megyei kirendeltség igazgatója a kifogás beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt a kifogásról.

A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.
A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

A személyi térítési díj összegét az intézményi térítési díj módosítását követően felül kell vizsgálni, és az érintettet erről írásban értesíteni kell.
A személyi térítési díj felülvizsgálatát az intézményi térítési díj megállapítását követő 20 munkanapon belül kell elvégezni és az új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell alkalmazni.

Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően – jövedelem és vagyon hiányában – térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.

Az ellátott és törvényes képviselője köteles a személyi térítési díj megállapításának alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 15 napon belül az intézményvezetőnek jelezni, és személyi térítési díj felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását kezdeményezni, különös tekintettel az alábbi esetekre
•    az a pénzvagyon, melynek terhére személyi térítési díjat megállapítottak, a személyi térítési díj megfizetésére teljes egészében felhasználásra került,
•    az ellátott jövedelme olyan mértékben csökkent, hogy a személyi térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,
•    az ellátott jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett,
•    az ellátott korábban térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére az Szt.4.§(1)i) szerinti rendszeres pénzellátás került megállapításra.


Az intézményi térítési díjat ellátási napra vetítve kell megállapítani.

Bentlakásos intézményi ellátás esetén a napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, illetve a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül.

Az intézményi térítési díj szolgáltatónkként, intézményenként, telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén ellátást nyújtó székhelyenként, telephelyenként, továbbá épületenként külön-külön is meghatározható.

Önkéntes fizetés: az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, legfeljebb három év időtartamra, mely időtartam meghosszabbítható.
Ebben az esetben az Szt. 117. § (2) bekezdésében foglaltakat, miszerint az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át, nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

Belépési hozzájárulás (Szt. 117/C): tartós bentlakásos intézmény esetén a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni.
A belépési hozzájárulás legmagasabb összege nyolcmillió forint. A belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg. A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy fizeti meg.
Ellátási kötelezettség fennállása esetén az ellátás nem tagadható meg a belépési hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől.
Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve – ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta – e személynek vagy örökösének.
A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézményei működtetésére, fejlesztésére fordítja.

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át.
A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri, vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.
Szt. 117. §. szerint ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja.
Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni.

Amennyiben az ellátott havi rendszeres jövedelemből nem tudja megfizetni – a költőpénz biztosítása mellett – az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, akkor a térítési díj megállapítása során, a fentieken (pénzvagyon, ingatlanvagyon) kívül figyelembe vehető a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme is.
Szt. 119/C. § (1) Az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát.(jövedelemvizsgálat)
Az intézmény vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott havi jövedelmét és pénzvagyonát.
Abban az esetben, ha a térítési díj megállapítása úgy történik, hogy az vagyont is terhel, a jelzálogjog törlési díjának megtérítése a törlést kérelmező kötelezettsége.
 
Az intézményben a térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkenteni kell, ha az ellátott az intézményi étkezést nem veszi igénybe.
Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők.
Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére:
•    az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át,
•    egyéb esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át kell fizetni.

Szt. 119/A. §. (1) bekezdés: Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása – a következő bekezdésben foglaltak kivételével – nem kérhető.

A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve egyéb megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli.
A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül – haláleset kivételével – megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.

A térítési díjon felül az Intézmény lakóitól vagy hozzátartozóitól az alapszolgáltatások körébe nem sorolható programok finanszírozása céljával költség hozzájárulást kérhet (pl.: nyaraltatás, külföldi utazás, költségvetési összegből nem finanszírozható rendezvények stb.). Ilyen esetekben a költségek megoszlásáról, a hozzájárulás felhasználásáról az Intézmény – kérésre – információt ad.

Az intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább a megfelelő összegű költőpénz visszamaradjon /Szt. 117/A. § (1) bekezdés/ .

Az intézményben - a jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít.
Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg.
Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni.
A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

Ha az ellátott gondnokság alatt áll, gondnoka — amennyiben a gondozott megfelelő jövedelemmel vagy készpénzvagyonnal rendelkezik — köteles — legalább az Szt. 117/A. §-a szerinti, a költőpénz összegével azonos összegű — készpénzt biztosítani a gondnokolt személyes szükségleteire. Amennyiben a gondnok e kötelességének nem tesz eleget, az intézményvezető erről – a szükséges intézkedés megtétele érdekében – tájékoztatja a gondnokot kirendelő gyámhatóságot.
A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a fenntartó vagy a megállapodás másként nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.
Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e.
Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére, egyben felajánlja a részletfizetés lehetőségét is. Ha a határidő eredménytelenül telt el, és a felszólított a részletfizetés lehetőségével sem élt, és semmilyen más méltányolható indokkal nem menti ki magát a fizetési kötelezettség alól, abban az esetben az intézmény vezetője fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez.

Amennyiben az intézményi jogviszony megszűnésekor a fizetési meghagyás útján, illetve a behajtás más módon nem vezetett eredményre, abban az esetben a dj hátralékot, mint behajthatatlan követelést kell nyilvántartani.
A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót – az Szt. 119. § (3) bekezdése szerinti jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében – évente értesíti a hátralékról.
Szt. 102. § (1) bekezdés: az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj - fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
•    hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
•    vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni.

Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását, úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

Ha három hónapon át térítési díj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról.
A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető.