ESEMÉNYNAPTÁR

May 2019
S M T W T F S
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

szgyf_banner.jpg

A Vas Megyei Szakosított Otthon 1951. óta működik Iváncon az „Őrség kapujában”; gróf Sigray Antal volt családi birtokán. Kezdetben TBC-s betegek, majd 1969-től elmebetegek ápolását és gondozását látta el az intézmény. Intézményünk székhelyén 1979-tól működik szakosított otthon.

 

A II. világháború előtti időkben, a majorságban itt élők állattenyésztéssel, kertészkedéssel foglalkoztak, angolparkot és konyhakertet alakítottak ki, továbbá különböző virágokat és gyümölcsöket termesztettek. Ekkor a természet és az ember tökéletes harmóniában élt. Az intézmény alapításának évétől továbbörökítették ezeket a tevékenységformákat, melyek az itt élő lakók munkáját biztosítják.

A kastélypark eredetileg 60 hektáros volt, Amerikában őshonos kultúrnövények sokasága nőtt itt. Megtalálható a platán mellett a szelíd és vadgesztenye, liliom és tulipánfa, japán cseresznye. Ezek közül kiemelkedő Magyarország legnagyobb, és legidősebb kb. 235 éves tulipánfája, mely tavasszal gyönyörű látványt nyújt.  A kastély és a hozzátartozó épületegyüttes műemlék védelem alatt áll.

Nevezetességei többek között az impozáns, faburkolatú könyvtárszoba, a márvánnyal borított egyedülálló fürdőszoba, a cararrai márványból készült kandallókkal felszerelt társalgó, valamint a stukkódíszítéses lakószobák.

 

Gróf Sigray Antal

 

Sigray Antal ősei ivánci birtokán született 1879. május 12-én. Jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott Budapesten és Angliában. 1909-ben megnősült New Yorkban. 1904-től 1920-ig a főrendiház tagja volt. A háborút főhadnagyként, majd századosként kűzdötte végig. 1921-ben Teleki Pál gróf őt nevezte ki Nyugat-Magyarország fő-kormánybiztosává. A második királypuccs alakalmával 1921. októberében csatlakozott IV. Károlyhoz, a puccs összeomlása után tíz hétig vizsgálati fogságban tartották. 1920-tól 1939-ig keresztény ellenzéki programmal országgyűlési képviselő.

1939-től a felsőház tagja, ahol 1943. dec. 14-én fellépett Magyarországnak a háborúból való kilépése és a békekötés mellett. 1944. márc. 19-én, a német megszálláskor elhurcolták, a mauthauseni koncentrációs táborba zárták. A tábor felszabadulásakor már súlyos betegen került Svájcba, onnan az USA-ba. New Yorkban, a korábbi fogsága alatt szerzett betegségében 1947. december 26-án meghalt.

Ivánci birtokán angol telivér derbynyerő lovakat tenyésztett. Támogatója volt a sportegyesületeknek, főleg az ökölvívásnak.

 

 

 

 

 

Vas Megyei Szakosított Otthon Csákánydoroszlói Telephelye

 

Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (1985-2012)

1983-ban a Főváros akkori vezetői a szociális ellátó rendszer bővítéséről döntöttek, ennek érdekében használatba vették a XVI. század első harmadában épült, 1983-ban a Vas Megyei Erdészet kezelésében lévő, eredetileg a Batthyány család tulajdonát képező várkastélyt, a hozzátartozó 7 hektáros területtel együtt. Ezt követően 2 évig tartott az épületek felújítása, átalakítása, mely 1985 őszén fogadta pszichiátriai betegek otthonaként az első lakóit. 1989-ben profilváltás történt, értelmi fogyatékos személyek ellátása lett a feladat.

 

Értelmi Fogyatékosok Otthona Csákánydoroszló (2013-2016. október 31.)

2013. január 1-től az intézmény fenntartója a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.

 

Vas Megyei Szakosított Otthon Csákánydoroszlói Telephelye (2016. november 1-)

Az intézmény 2016. november 1-től a Vas Megyei Szakosított Otthon telephelyeként működik.

 

A csákánydoroszlói kastély

A csákánydoroszlói - volt Batthyány – kastély az évszázadok során, sokszori átépítést követően nyerte el mai formáját. Az U alaprajzú kastély barokk összhatású, de romantikus részletekkel is rendelkezik.

A torony első emeleti ablaka felett a Batthyány család kőbe faragott címere látható.

A kastély korai történetéről kevés adat maradt fenn.

Magáról Csákány faluról 1248 óta maradtak adatok. Birtokosai a településről elnevezett Csákányiak és Rumiak voltak, a 15. századtól a nagybirtokos Héderváriaké, akiktől 1521-ben Nándorfehérvár várának feladása miatt elkobozták. 1524-ben Batthyány Ferenc kapta meg II. Lajos királytól.

A kastély építésének szándéka először a 16. század végén merült fel, a Rába itteni átkelőjének védelme miatt. Kastély alatt azonban a 16-17. században nem a szó mai értelmét jelentő épületet kell érteni, hanem kisméretű várat, melyet többnyire fából és földből építettek, melyek a nagy kővárak közötti utakat vagy folyók hídjait védték.

1596-97-ből származó adatok szerint Csákánynál fából készült híd vezetett át a Rábán. Ezekben az években épült a híd védelmére az első itteni palánkvár. 1633-ban őrsége 30 gyalogos és 34 lovas volt. Batthyány Ádám, aki a török kézen lévő Kanizsa elleni végvárak generálisa és dunántúli főkapitány volt, 1645-46-ban átépítette és megnagyobbítatta a csákányi végvárat. Ebben az új, és a korábbinál jóval nagyobb és erősebb palánkvárban kezdték meg 1648-ban a földesúri kastély építését. A tervek készítője a gráci Carlo della Torre kőművesmester, aki a Batthyányak 17. századi építésze volt, és Hans Dreier uradalmi ácsmester.

A jelenlegi kastélyból az 1648-ban megkezdett építkezéshez a kaputorony és a délnyugati sarokbástya kapcsolható és értelemszerűen a közöttük álló szárny, illetve ennek megfelelően és szimmetrikusan feltételezhetően a keleti oldal is. Ennek azonban ellentmond, hogy a főszárny alatt lévő pince csak a toronytól keletre található, azt jelezve, mintha az első épület ott emelkedett volna. Ennél korábbi azonban az emeleten, a torony mögötti nagyteremtől nyugatra lévő első szobában másodlagosan befalazott Batthyány címeres, késő reneszánsz kandalló, mely az 1620-30-as évekre helyezhető. A kőelemek anyaga minden bizonnyal stájerországi márvány. Feltételezhető, hogy vagy a család güssingi várából, vagy rohonci kastélyából származik a kandalló.

A kastély 17. századi formájáról és kiterjedéséről nincs megbízható forrás. A 18. századi átépítésről, mely Batthyány Imre nevéhez fűződik, már több adat maradt fenn. Az emeletén is boltozott nyugati szárnyat 1728-ban emelték. Ekkor valószínűleg átépítették korábbi részeit is. Bél Mátyás 1730 körüli országleírása teljesen új kastélyt említ Csákányban. Az építkezés 1733-ig tartott, ekkor épült a kastélyhoz a nyitott udvari árkádsor és a kapuhoz vezető kőhíd, korlátján szobrokkal és kővázákkal.

Mai kiterjedését 1753-ban nyerte el. Az udvari folyosó árkádjait mindenütt befalazták, s oda ablakokat helyeztek. Az emeleti termek mennyezetére stukkódíszítés került. A délnyugati sarokbástyát kápolnává alakították. Főként Bécsből hozott, gazdag berendezést kapott az egész kastély. Ekkor temették be vizesárkát és szüntették meg sáncait, a hidat lebontották, és ennek szobrait és vázáit az épület körüli, francia ízlésű parkban helyezték el. A parkot magas téglafallal vették körül, és bele Itáliából valamint Bécsből hozattak ritka fafajokat, amelyek téli elhelyezésére üvegházakat építettek. Ekkor építették fel a kastély délnyugati oldalára a részben még ma is álló majorságot.

A későbbiekben már nem sokat változtattak a kastélyon. A romantikus jegyeket viselő főlépcsőház feltehetően azonos korú a parkban álló gótikus Mária-kápolnával, melyen az 1853-as évszám olvasható. Végül a 19. század végére helyezhető a torony kétoldali toldaléka –mellvédjeik sarokpillérén egy-egy címertartó kőoroszlánnal – amely lényegében télikert. Erre az időre tehető a főszárny teljes belső átépítése és ekkor alakították át a parkot jelenlegi romantikus formájára.

A 19. század második felében került a kastélyba a Batthyány család grófi ágának műkincs-, könyvtár- és oklevélgyűjteménye, mely Batthyány Iván nevéhez köthető, aki a Batthyányak közül a kastély utolsó lakója. Az európai viszonylatban kiemelkedő értékű gyűjtemény 1945 tavaszán teljes egészében elpusztult. A bevonuló orosz csapatok a régi családi okmányokat és műkincseket szétszórták és részben elégették őket.

Itt tartották fogva 1944-ben Giorgio Perlascat, aki 5200 magyar zsidó életét mentette meg.

Az üresen álló, kifosztott kastélyba az erdészet költözött, viszonylag rendbe tették az épületet, de folytatták a pusztítást a nyugati szárny átépítésével és belsejének szétbontásával, ahol magpergető üzemet létesítettek. 1967-ben leégett az épület tetőzetének nagy része. Az erdészet kiköltözött az épületből, a kastély tovább pusztult.

Helyreállítása 1985-ban fejeződött be, amely óta  2012. decemberéig Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona, majd 2013. januárjától 2016. október 31-ig Értelmi Fogyatékosok Otthona Csákánydoroszló, 2016. november 1-től  a Vas Megyei Szakosított Otthon Csákánydoroszlói Telephelye működik az épületben.